Szerzők, illusztrátorok
Sillinger Nikolett (szerző)
BEMUTATKOZÁS
Első regénykezdeményeimet középiskolás koromban írtam, de ahogy gyakran lenni szokott, ezek végül félkészen, az íróasztal fiókban kötöttek ki. A következő évek alatt nem született egyetlen történet sem, az írás gondolata azonban továbbra is fogalkoztatott. Végül egy nap úgy döntöttem, ismét megpróbálkozom vele. Vettem hát egy vaskos füzetet és lelkesen írni, illusztrálni kezdtem első mesekönyvemet. Nem sok idő kellett hozzá, és az alkotás érzése teljesen magával ragadott. Hirtelen úgy éreztem, a kibontakozó történettel nem csak a főhös, de én is új világokat fedezek fel, kalandokat élek át. Ezt az érzést pedig mindenképp meg szerettem volna osztani másokkal is, legyenek kicsik vagy nagyok. Hiszem, hogy a mesékhez sosem lehetünk túl idősek.
Mivel szüleim pedagógusok, így írás közben szerencsére a közeli iskolában "tesztközönségem" is akadt. A 3.b osztály lelkesen hallgatta történeteimet, és mindig akadt egy-két jó észrevételük, hozzáfűznivalójuk a mesékhez, amivel nagyon sokat segítettek.
Ezután kezdtem el belföldi és külföldi pályázatokra jelentkezni. Végül a sokadik próbálkozás után nagyszerű lehetőséget kaptam a Roland Kiadótól, megírhattam meséimet a Nagy motiválókönyvembe.
- Mely Roland Kiadó által megjelent műve a személyes kedvence, miért?
Nehéz lenne kedvencet választani a Roland Kiadónál megjelent könyveim közül. Mind nagyszerű témát dolgoznak fel és szerintem csodálatos küldetésük van. Szerencsére személyesen is megtapasztalhattam mennyire szeretik a gyerekek, és mennyit segítenek a szülőknek ezek a történetek.
- Mi ihleti meg munka közben?
Igazából bármi. Ha egy meséhez témát keresek, egyszerűen felteszem a kérdést mi lenne ehhez a meséhez a legjobb választás. Van hogy aznap megérkezik a válasz, van hogy napokat kell várnom. Ha erőltetem sosem jön, de ha elengedem az ihlet a legváratlanabb pillanatokban utolér.
- Minek hatására kezdett el írni?
Nem tudatosan kezdtem el írni. Azt hiszem a kíváncsiság hajtott. Egyszerűen kíváncsi voltam, mit tudok létrehozni az elmémmel, hogy tudom kifejezni a gondolataimat. Nem igazán voltak terveim, csak alkotni szeretettem volna és élvezni minden egyes pillanatát. Akkor még nem gondoltam hogy nem csak egy hobbit, de egy szenvedélyt is találok.
- Mi az a műfaj, amit bármikor és mi az a műfaj, amit soha nem tudna írni?
A mese és a novella műfajok állnak hozzám a legközelebb. Bár nagyon szeretem pl. a thrillereket és krimiket, nem hiszem hogy valaha is ezekben a műfajokban tudnék alkotni.
- Mit gondol, mi a fő célja az írással?
Sokszor gondolkodtam már azon, miért is írok. Mikor elkezdtem a kíváncsiság hajott, de azóta sok minden változott. Azt hiszem szükségszerű, hogy ahogyan az ember változik, úgy a motivációja is változzon. Pár éve önfejlesztéssel kezdtem el foglalkozni. Azóta a fő célom átadni mindazt a tudást és tapasztalatot amit megszereztem. Nagyon hálás vagyok ezek által a történetek által lehetőségem nyílik ezt megtenni. Legfőkébb bátorítani a legkisebbeket hogy szeressék azt a csodás lényt, aki bennük él és merjenek bízni benne.
Funfact
Van két szőrgombolyag kutyám, Sziszi és Lia, akik ilyen-olyan néven felbukkannak a történeteimben. Pont olyanok mint a valóságban. Vidámak, hűségesek és imádnivalóak. Csodás barátok, akik mindig megnevettetnek. A legviccesebb történeteimet ők ihlették.
MEGJEGYZÉSEK
Hogyan tetszett ez a munka, ez a kihívás?
Mindig is szerettem az alkotáshoz kapcsolódó kihívásokat, így mikor a Roland Kiadótól megkaptam ezt a lehetőséget, nagyon megörültem. Arra gondoltam, hogy 45 különböző, érdekfeszítő, mégis tanulságos mesét megírni – még ha elsőre ijesztőnek is tűnik - pont nekem való feladat. Így hát izgatottan vetettem bele magam az ötletgyűjtésbe és az írásba. Aztán kíváncsian figyeltem a könyvkiadás folyamatát, azt, hogyan lesz végül ezekből az apró történetekből nyomtatott, kiadott könyv.
Hogyan kezdett hozzá?
Miközben a témákat átbeszéltük a kiadóval, már akkor pár meseötlet felmerült bennem. Ezekkel az ötletekkel kezdtem, majd lassan haladtam meséről mesére, ahogy éppen az ihlet jött.
Mikor mi volt az ihlető munka közben?
Többször megtörtént, főként a könyv vége felé, hogy új ötletekre volt szükségem. Ekkor felpattantam a robogómra és ötletvadászatra indultam. Bejártam a környék könyvtárait mesekönyvek után kutatva, elbeszélgettem pedagógus szüleimmel vagy ismerős kisgyerekekkel. De az is előfordult, hogy csak sétálgattam a közeli kastélyparkban vagy a városban, hisz ki tudja, melyik bokor mögött, vagy melyik sarkon túl akad az ember varázslatos történetekre? És általában így is lett…
Egyéb gondolat a könyvről munka közben?
A kiadóval való sűrű levelezések során a mesék folyamatosan változtak, alakultak. Végül, reményeim szerint, olyan mesék születtek, melyek nem csak szórakoztatóak, hanem tanulságosak is.
Minden percét élveztem a mesék kigondolásának és papírra vetésének. Remélem az olvasóknak is épp annyi örömük lesz a történetek olvasásában, mint nekem volt a megalkotásukban.