Szerzők, illusztrátorok
Kele Krisztina (szerző)
BEMUTATKOZÁS
Az írást, mint önkifejezési eszközt egészen fiatal korom óta a magaménak éreztem. 16 éves koromban már írogattam verseket iskolaújságokba, diáklapokba. Az irodalom szeretete és a magyar nyelv szépsége arra ösztönzött, hogy mindig részese legyek a szavak erejének valamilyen formában. Ezért ha tehettem, szavalóversenyekre, irodalmi vetélkedőkre jártam már kisdiák koromtól. Később más önkifejezési módot is választottam, operaénekes lettem. Ez a szakma rengeteg élménnyel és örömmel gazdagította életemet, és a mai napig boldogan művelem.
Az írás akkor kapott főszerepet az életemben, amikor a kislányom megszületett. A mesék világa egyébként is különleges fontossággal bírt az életemben. Sokszor előfordult, már felnőttként, ha nem mentek jól a dolgaim, vagy szomorú voltam, saját magamnak írtam meséket, amik kizökkentettek egy rossz lelkiállapotból.
A lányom természetesen nagyon inspirált ezen a téren. Nálunk minden problémára, lelki sérülésre, a mese jelentette a gyógyírt. Így születtek a családunkban egész mesesorozatok, amelyek mind egy-egy nehéz periódust segítettek átvészelni, megoldani, vagy egyszerűen csak szebbé tették a napunkat .
Mivel a lányom is nagy érdeklődést mutat az előadói pálya iránt, és gyakran jár mesemondó versenyekre, szívesen írok neki minden alkalomra más-más történetet, amit előadhat.
Családi események alkalmával sokszor kérnek meg a gyerekek, hogy ott helyben találjak ki egy mesét egy bizonyos témára, és ez minden alkalommal nagyszerű móka, főleg ha olyat játszunk, hogy én belekezdek a mesélésbe, és nekik kell befejezni.
Eddig csak egy írásom jelent meg kiadásban a Roland Kiadónak köszönhetően, a Varázslatos vakáció című ifjúsági regény, amiről pozitívan vélekednek a környezetemben lévő kis "kritikusok".
Bízom abban, hogy a jövőben több művem jut el az olvasókhoz.
MUNKÁI KIADÓNKNÁL
Varázslatos vakáció - Vigyázat, kalandveszély!
MEGJEGYZÉSEK
Hogyan tetszett ez a munka, ez a kihívás?
A munka folyamatát leginkább izgalmasnak nevezném, ha egy szóval kéne jellemeznem. Szóval elképesztően jó volt rajta dolgozni. Mivel roppant vizuális típus vagyok, számomra is élményt jelentett az ábrázolt tájak, jelenetek elképzelése. Elmondhatom, hogy ugyanolyan, ha nem nagyobb, élmény volt számomra fenntartani a közönség érdeklődését, mint magának az olvasónak a művel való ismerkedése közben.
Hogyan kezdett hozzá?
Elsőként a két kis főszereplő alakja formálódott, született meg bennem. Két élményekre és figyelemre éhes kiskamasz figurája, akik egymásban őszinte barátra találnak. A cinkos és titokzatos nagynéni és a csodákat rejtő dimenzió lehetőségét az alaptéma hozta magával. Ezek írás közben rendeződtek egységes egésszé.
Mikor mi volt az ihlető munka közben?
Számomra a legtisztább energiákat mindig a természet adta. Emiatt, ha szépre, tisztára, nemesre gondolok, nekem azonnal virágok, gyönyörű tájak jutnak az eszembe. A könyv írása közben is ezek a magas rezgésű energiák inspiráltak, amiket természeti szépségekként lehet értelmezni. Számomra ezek adták a leglátványosabb elemeket a könyvhöz.
Egyéb gondolat a könyvről munka közben?
Mivel nagyon nagyra értékelem a humorérzéket, igyekeztem ennek is helyet adni az írás során. Úgy gondolom bármilyen magasröptű eszmét is közvetítünk vagy tolmácsolunk, mindig áldásos hozzávaló egy csipetnyi humor, ami játékossá és könnyebben befogadhatóvá teszi azt.